Jason Karl
Amikor elment Vanessa kicsit ideges voltam. Hogy elmondja-e valakinek, vagy még rosszabb, mindenkinek. Nemtudom hogy jó döntés volt-e, de azt tudom hogy így nyugodtabb vagyok.
-Lily! Te meg mit keresel itt?-kérdeztem flegmán
-Te, te teljesen megőrűltél? Te, bolond vagy? Hmm? Mi az hogy elmondod/megmutatod egy embernek, hogy te vérfarkas vagy? Hmm? Te te nem vagy normális. Ha ez kiderűl!-orditott Lily
*Szavába vágtam*
-És? Ez az én dolgom! Tudom hogy ő nem olyan titokba foglya tartani!-mondtam nyugodtan
-Öljük meg!-mondta lazán Lily
-Ennyi erővel téged is meg lehetne őlni!Nem, nem érsz hozzá világos? Hmm?-kérdeztem idegesen
-Jo, rendben. De ha mond valamit kinyirom.
*Majd elment*
Mikor hazamentem, elmondtam Robertnek hogy mi történt. Robert jól fogadta. Anya már kevésbé, de megbékélt.
*Másnap suli*
Vanessa ugy nézett a szemembe mintha egy senki lennék. Észre se vett. Persze furcsa módon Lily nem volt iskolába.
*Vége az iskolának*
Épp megyek haza mikor azt látom Vanessa veszekszik egy idős emberrel, gondolom az apjával. Sokat gondolkodtam hogy odamenjek-e, de gondoltam nem zavarok. Mikor láttam végeznek, Vanessával mentem haza.
-Elmondod valakinek?-kérdeztem kíváncsian
-Hinne nekem bárki is?-kérdezett vissza
-De te hiszel?-kérdeztem
-Igen, csak kicsit megrémiszt, de nem vészes.-mondta nyugodtan
-Oké, akkor mostmár érted?-kérdeztem
-Igen, persze, persze. Nah szia!-mondta elég lazán
Eléggé furcsa volt. Hisz ő nem ilyen, itt tutira van valami. Ki kell derítenem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése